A kéthetes konferencián stratégiai tervet fogadtak el 2020-ig, és ebben húsz célt tűztek ki a természet védelmére, és a fajok eltűnésének megfékezésére. Külön figyelmet szentelnek a tengerek és szárazföldek védett területének kiterjesztésére az egész világon.

Külön jegyzőkönyvet fogadtak el arról, hogy megosztják azt a jövedelmet, amely a gyógyszeriparban és a kozmetikai iparban keletkezik a főként déli országok állati és növényi genetikai forrásaiból. A fejlődő országok számára fontos, dollármilliárdokat jelentő jegyzőkönyv előkészítése nyolc évbe került. Az értekezleten több mint 190 ország vett részt; a nagy hiányzó az Egyesült Államok volt.

Tudósok szerint az emberi tevékenység hatására a fajok kihalásának üteme ma mintegy százszorosa, egyesek szerint ezerszerese a természetes rátának: az ENSZ becslései szerint óránként három faj tűnik el a bolygó színéről. A kihalás veszélye leginkább a kétéltűeket fenyegeti, a pusztulás üteme pedig jelenleg a korallzátonyoknál a legnagyobb.

A biológiai sokféleség megőrzése kulcsfontosságú az emberiség számára, hiszen a természet „ingyenes szolgáltatásokat" nyújt az embernek, azonban például az erdők és lápok pusztulása révén elveszítjük ezek „szolgáltatásait": a levegő és a víz tisztítását, a szélsőséges időjárási eseményektől való védelmet, valamint az építkezéshez és fűtéshez szükséges anyagokat.

Az értekezlet egyik számszerűsített célja azt elérni, hogy 2020-ra a szárazföldek területének 17 százaléka, a tengeri partvidéknek és az óceánoknak 10 százaléka kerüljön védelem alá. Jelenleg ez az arány 13 és 1 százalék.

Ez az ENSZ második Biodiverzitási Egyezménye (CBD). Az elsőt az 1992-es riói konferencián fogadták el, de az akkor elfogadott célt nem sikerült teljesíteni. A következő értekezletet két év múlva Újdelhiben lesz.

Forrás: fn.hu/zold