Nem sokkal ezután Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget, és misszionárius lett. 371-ben a Loire menti Tours püspökévé választották. A legenda szerint Márton (alázatból) a ludak óljába bújt, hogy kitérjen püspökké választása elől, de a ludak gágogásukkal elárulták a szentet, így "kénytelen volt" a püspökséget elvállalni.

Úgy tudni, meggyőző, hiteles, jótékony püspök volt. Időszámításunk után 397-ben hunyt el. Halála után váratlanul igen népszerűvé vált. Ő az első keresztény szent, aki nem mártírként emelkedett az oltárokra. Franciaországban pedig az 5-6. század fordulóján egyenesen nemzeti szentként tisztelték.

Nekünk, magyaroknak pedig különösen kedves, hiszen a legenda szerint itt, az ország nyugati határán született. Korábban egyesek úgy vélték, a mai pannonhalmi apátság helyén, amit egykor szentmárton-hegyi apátság néven emlegettek, de most már biztosan tudjuk, hogy Saváriában, a mai Szombathelyen látta meg a napvilágot. Állítólag pontosan ott, ahol jelenleg is áll a középkori eredetû Szent Márton-templom.

Magyarországon a Szent Márton napi hagyományok több évszázados múltra tekintenek vissza. Az utóbbi időkben - 1997-től -, mind jobban újjáéled az újborhoz (akinek védőszentje) és a lúdhoz kötődő ünnepünk. Az ország legjelentősebb borvidékein a borászok, a borászatok fontos eseményként jegyzik az újbor megszületését és bemutatását.

A gyerekek lampionos felvonulásokkal, a felnőttek inkább a Márton-napi libával emlékeznek rá máig. Természetesen más népszokások is élnek még, amelyek e naphoz kötődnek.  A gyerekek mindig örömmel várják ezt a vidám ünnepet, amely egyben a tél kezdetét is jelenti.

Mivel jelenleg a tél úgy tűnik még várat magára, használjuk ki a jó időt és legyünk sokat a szabadban. Próbáljunk feltöltődni, nagyokat sétálni, hiszen a tél beköszönte, minden ember szervezetének egy újabb próbatétel. Érdemes rá felkészülni.