Ezáltal erősíthessük szervezetünk természetes ellenálló képességét és öngyógyító erejét, miközben megelőzhetjük a krónikus betegségek kialakulását, valamint jelentősen csökkenthetjük az idejekorán fellépő fájdalmas panaszokat.
A tudományos közvélemény ma már teljes mértékben egyetért azzal, hogy komoly összefüggés van a leggyakrabban előforduló krónikus betegségek, mint a cukorbetegség, az anyagcsere- és keringési zavarok, a daganatos megbetegedések, vagy akár az allergiák tömeges jelentkezése és azon egészségkárosító étkezési szokások között, amelyeket a fejlett, nyugati típusúnak nevezett társadalmakban kifejlesztettek.
Sajnos jelenlegi táplálkozási szokásainkat, a kényelem, az ízek, a modern konyhatechnikai eljárások (mikrohullámú sütő), de legfőképpen az élelmiszeripar és az élvezeti cikkek gazdasági érdekei és a különböző reklámok határozzák meg. Nézzük meg azt az alapvető néhány pontot, amit bár mindenki tud, nagyon kevesen tartanak be.
- Kevesebbet eszünk, mint a XIX. század közepén, de sokkal egészségtelenebbül táplálkozunk. A létfontosságú táplálékbevitelünk a felére csökkent.
- Túl sok kalóriát fogyasztunk. Ülő foglalkozás esetén: 2400-2500 kalória helyett kb. 3400 kalóriát juttatunk be a szervezetünkbe. Eredmény: túlsúlyosság, elhízás, megbetegedések kialakulása, mint pl. a cukorbetegség, magasvérnyomás, egyes daganattípusok.
- Túl kevés élelmi rostot fogyasztunk. Hiánya számos problémával hozható összefüggésbe, mint a székrekedés, az infarktus, a rosszindulatú béldaganatok, visszérproblémák, hogy csak a leggyakoribbakat említsük. Ezért fontos például a teljes gabonából készült pékáru, a hüvelyesek és az olajos magvak fogyasztása.
- Túl sok állati eredetű zsiradékot juttatunk be a szervezetünkbe. Az 1950-es évektől a húsfogyasztás megnégyszereződött és a zsírok is háromszoros szerepet kapnak egy-egy főzés során. Kutatások alapján naponta maximum 90 grammnyi, tehát féltenyérnyi állati fehérjét fogyaszthatnánk.
- Túl magas cukor és só fogyasztása. Ötször annyi cukrot használunk, mint ami indokolt lenne és az átlag só fogyasztás is 30 gramm/ nap. Az Egészségügyi Világszervezet úgy értékelte, hogy 5 grammnál több só fogyasztása növeli a magas vérnyomás és a veseelégtelenség kockázatát.
- Túl sok erjesztett és fermentált étel fogyasztása. Az ideális az lenne, ha hetente minimum 5 nap élő flórát, élő élelmiszert és pro biotikumot fogyasztanánk, mivel mind a bélrendszerünknek, mind az immunrendszerünknek az egészséges működéséhez ez elengedhetetlen lenne.
- Kémiai anyagokkal való tartósítás. A biológiailag idegen vegyszerek (gyomirtók, antibiotikumok, műtrágyák, hormonok) egy részét a végtermék is tartalmazza, aminek következtében egyre gyakoribbak a krónikus megbetegedések. Így alakulhatnak ki az allergiás megbetegedések, az ekzéma, az artrózis, vagy a rákos sejtburjánzás.
Rajtunk múlik, hogy mennyire vállalunk felelős döntést táplálkozási szokásainkért és melyik utat választjuk. A krónikus betegségek kialakulásának nyújtunk táptalajt étkezési szokásainkkal, vagy szemléletmódot váltva fokozottan figyelünk egészségünkre.
